Közös politikák #

Európai zöld megállapodás #

Az európai zöld megállapodás az EU ambiciózus stratégiája arra, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, és fenntartható átállást hajtson végre gazdaságában. Célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a tiszta energia előmozdítása és a biológiai sokféleség védelme, miközben biztosítja a fenntartható növekedést és a jobb életminőséget. A legfontosabb témák közé tartozik az éghajlat-politika, a körforgásos gazdaság, a fenntartható mezőgazdaság, a biológiai sokféleség megőrzése, a szennyezés csökkentése és az energiahatékonyság. A zöld megállapodás a zöld közlekedésre, az ipar dekarbonizációjára és a zöld munkahelyek teremtésére is összpontosít, összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezeti fenntarthatóság előmozdítására irányuló globális célokkal.

"A termőföldtől az asztalig" stratégia #

"A termőföldtől az asztalig" stratégia kulcsfontosságú részét képezi a 2020 májusában elindított európai zöld megállapodásnak, amelynek célja egy fenntartható és környezetbarát élelmiszerrendszer létrehozása az EU-ban. Az élelmiszer-termelés és -fogyasztás környezeti és éghajlati hatásainak csökkentésére összpontosít, miközben biztosítja az élelmezésbiztonságot és a közegészséget. A stratégia előmozdítja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, például a biogazdálkodást, és célja az egészséges élelmiszerek fogyasztásának növelése. Olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint a peszticidhasználat csökkentése, a fenntartható halászat előmozdítása, az élelmiszer-pazarlás minimalizálása és a körforgásos gazdaság támogatása az élelmiszer-ágazatban.

Közös agrárpolitika (KAP) #

A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió által a mezőgazdasági termelők támogatása és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása érdekében létrehozott agrárpolitika átfogó kerete. Az 1962-ben bevezetett KAP célja a stabil élelmiszer-ellátás biztosítása, a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonalának fenntartása és a vidékfejlesztés előmozdítása Európa-szerte. Pénzügyi támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek, segítve jövedelmük stabilizálását a piaci ingadozásokkal és az áringadozásokkal szemben. A gazdasági támogatás mellett a KAP kulcsszerepet játszik a környezeti fenntarthatóság előmozdításában azáltal, hogy ösztönzi a biológiai sokféleséget védő, a szennyezést csökkentő és az éghajlatváltozást enyhítő gazdálkodási gyakorlatokat. Támogatja a biogazdálkodást, az egészséges talaj- és vízkészletek fenntartására irányuló erőfeszítéseket, és hozzájárul az EU tágabb éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaihoz.

Élelmiszer 2030 #

Az "Élelmiszer 2030" az EU kutatás- és innovációpolitikai kerete, amely támogatja a bolygónk tűrőképességének határait tiszteletben tartó, fenntartható, egészséges és inkluzív élelmiszerrendszerekre való átállást. Összhangban van az európai zöld megállapodással, "a termőföldtől az asztalig" stratégiával, valamint a biogazdasági stratégiával, és támogatja is azokat. Az "Élelmiszer 2030" kezdeményezés alapját az támasztja alá, hogy elő kell mozdítani a kutatás és az innováció többszereplős és rendszerszintű megközelítését, amely képes járulékos előnyökkel járni az emberek egészsége, éghajlatunk, bolygónk és közösségeink számára.

Szlovénia #

Szlovénia 2021–2027-es uniós kohéziós politikai programja #

Szlovénia 2021–2027-es uniós kohéziós politikai programja stratégiai kezdeményezés, amelynek célja, hogy uniós finanszírozást mozgósítson Szlovénia regionális fejlődésének támogatására és a legfontosabb kihívások kezelésére. A program a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére, a gazdasági növekedés előmozdítására és a társadalmi befogadás előmozdítására összpontosít, miközben a környezeti fenntarthatóságot is előtérbe helyezi. Célja az innováció és a digitális átalakulás ösztönzése, a vállalkozások versenyképességének növelése, valamint az ország zöld átállásának megkönnyítése a fenntartható fejlődés támogatása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén.

Szlovénia fejlesztési stratégiája 2030-ig #

A 2030-ig tartó időszakra szóló szlovén fejlesztési stratégia a jobb életminőség megteremtésére összpontosít a gazdasági növekedés, valamint a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság közötti egyensúly megteremtése révén. Támogatja a megújuló energiát, a fenntartható közlekedést, a hulladék csökkentését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A stratégia biztosítja az erdők, a víz, a talaj és a vadon élő állatok védelmét is, miközben ösztönzi a környezetbarát gazdálkodást és földhasználatot. A kormányok minden szinten együttműködnek e célok elérése érdekében, és olyan mutatókkal mérik az előrehaladást, mint a megújuló energia felhasználása és az alacsonyabb szennyezés. A stratégia célja, hogy mindenki számára fenntartható, egészséges és virágzó jövőt építsen.

Szlovén intelligens szakosodási stratégia (S5) #

Az S5 stratégia Szlovénia intelligens szakosodási stratégiájának továbbfejlesztett változata, amely az innováció fenntartható és digitális átalakuláson keresztül történő ösztönzésére összpontosít. Célja Szlovénia versenyhelyzetének megerősítése a zöld technológiák és a digitális iparágak előmozdítása, valamint az ágazatok közötti interdiszciplináris együttműködés előmozdítása révén. A stratégia hangsúlyozza az inkluzív növekedést, biztosítva, hogy az innovációs előnyök megoszlanak a régiók és a demográfiai csoportok között. Célja továbbá Szlovénia globális összekapcsoltságának javítása, az ország hatékonyabb integrálása a nemzetközi értékláncokba. Az S5 stratégia az ellenállóbb, versenyképesebb és fenntarthatóbb gazdaság megteremtésére irányuló korábbi erőfeszítésekre épül.

Cselekvési terv az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére 2027-ig #

A szlovéniai biogazdálkodás fejlesztésére irányuló cselekvési terv 2027-ig az ökológiai gazdálkodás előmozdítására összpontosít, amely a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és az élelmezésbiztonság kulcsfontosságú mozgatórugója. A terv összhangban van az uniós célokkal, amelyek szerint 2027-re Szlovénia mezőgazdasági területeinek 18%-án ökológiai gazdálkodást kell folytatni. A terv hangsúlyozza az innovációt, a digitalizációt és az érdekelt felek közötti tudásmegosztást az ökológiai gazdálkodási ágazat fenntartható növekedésének és versenyképességének biztosítása érdekében. Az ökológiai gazdálkodás előtérbe helyezésével Szlovénia célja, hogy növelje mezőgazdasági ellenálló képességét, miközben megőrzi természeti erőforrásait és kultúrtáját.

Ausztria #

KTF-stratégia 2030-ig #

Az osztrák kormány által felvázolt 2030-as RTI (Research, Technology, and Innovation) stratégia célja, hogy Ausztria a következő évtizedben vezető szerepet töltsön be a kutatás, a technológia és az innováció terén. A stratégiát egy minisztériumokon átívelő munkacsoport irányítja, amely különböző szövetségi minisztériumok képviselőiből áll, biztosítva az összehangolt végrehajtást. Átfogó célkitűzések formájában meghatározza a következő tíz év stratégiai irányát annak érdekében, hogy (1) a nemzetközi innováció vezetőjévé váljon és megerősítse Ausztriát mint RTI-helyszínt, (2) a hatékonyságra és a kiválóságra összpontosítson, és (3) a tudásra, a tehetségre és a készségekre összpontosítson.

Biogazdaság – stratégia Ausztria számára #

A biogazdaság hosszú távú célja a fosszilis anyagok és energia fogyasztásának csökkentése és megújuló nyersanyagokkal való helyettesítése. A fellépés alapját olyan európai és nemzetközi célkitűzések és kötelezettségvállalások képezik, mint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás vagy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, amelyeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend kötelezővé tett. Az osztrák stratégiában ezeket a célokat iránymutatások formájában határozták meg, amelyek így keretet biztosítanak a jövőbeli biogazdasági intézkedések továbbfejlesztéséhez.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó osztrák stratégia #

Az Európai Bizottság 2015-ben indította el a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, hogy felgyorsítsa a működő körforgásos gazdaság megvalósítását. Ennek alapján a Miniszterek Tanácsa 2022-ben kidolgozta és elfogadta a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiát. A stratégia célja, hogy az osztrák gazdaságot és társadalmat 2050-re klímasemleges, fenntartható körforgásos gazdasággá alakítsa át.

BÉCS 2030 – Gazdaság & innováció #

A 2030-ig tartó időszakra szóló gazdasági és innovációs stratégia meghatározza az "Intelligens megoldások a 21. század városi életteréhez" tématerületet, ahol éghajlatbarát és megfizethető technológiai és társadalmi megoldásokat fejlesztenek ki a magas városi életminőség érdekében. Számos kapcsolódó vezető projekt végrehajtása folyamatban van – mint például a "DoTank Circular City 2020–2030" program.

A városi mezőgazdaság jövője, Bécs, 2025 #

A politika bemutatja Bécs elképzelését a városi mezőgazdaság integrálásáról a fenntartható várostervezésbe. Olyan témákra összpontosít, mint a helyi élelmiszer-termelés, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, a biológiai sokféleség és a közösségi részvétel. A tanulmány kulcsfontosságú részekre tagolódik: a jelenlegi állapot elemzése, a 2025-re vonatkozó stratégiai célok, a konkrét cselekvési tervek és a végrehajtási keretek. A szakpolitikai ajánlásokat innovatív projektek példáival ötvözi, azzal a céllal, hogy Bécset úttörőként pozícionálja a városi mezőgazdaság és a fenntarthatóság terén.

Fenntartható logisztika 2030+ Alsó-Ausztria-Bécs cselekvési terv #

A dokumentum stratégiai cselekvési tervet vázol fel a fenntartható logisztika előmozdítására Bécs és Alsó-Ausztria régióban. A kibocsátás csökkentésére, a szállítás hatékonyságának optimalizálására és az innovatív technológiák integrálására összpontosít egy környezetbarátabb logisztikai rendszer létrehozása érdekében. A legfontosabb témák közé tartozik az intermodális közlekedés előmozdítása, a városi logisztikai csomópontok támogatása, valamint az állami és magánszektor közötti együttműködés ösztönzése. A dokumentum útitervként szolgál a régió éghajlatbarát és hatékony logisztikai rendszereinek megvalósításához.

Lengyelország #

Wielkopolska 2030 - Regionális innovációs stratégia (RIS 2030) #

A Wielkopolska 2030-ra vonatkozó regionális innovációs stratégiát (RIS 2030) 2020. december 29-én hagyta jóvá a Wielkopolskie vajdaság igazgatótanácsának 3099/2020. sz. határozata, és stratégiai dokumentum és eszköz egy regionális innovációs rendszer kiépítéséhez. Segíti a regionális hatóságokat a régió innovációs képességének fejlesztését szolgáló fenntartható struktúrák kiépítésében, és hozzájárul a fejlesztési prioritások, az innovációs politika irányainak és az innovációt támogató regionális infrastruktúra optimalizálási módjainak meghatározásához, különösen a kis- és középvállalkozások igényeihez igazodva.

A felelős fejlődés stratégiája 2020-ig (2030-ig szóló kitekintéssel) #

A Miniszterek Tanácsa 2017. február 14-én fogadta el a felelős fejlődésre vonatkozó, 2020-ig szóló (2030-ig előretekintő) stratégiát. A stratégia meghatározza az ország fejlődésének alapvető feltételeit, célkitűzéseit és irányait társadalmi, gazdasági, regionális és térbeli dimenzióban a 2030-as távlatban. Az SRD új fejlődési modellt mutat be – a felelős, valamint a társadalmi és területi szempontból fenntartható fejlődésről.

Magyarország #

Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021-2030) #

Magyarország KFI stratégiája a 2021-2030 közötti időszakra tudásalapú, kiegyensúlyozott és fenntartható gazdaságot és társadalmat képzel el, amely képes magas hozzáadott értéket előállítani országszerte. A stratégia a versenyképesség fokozására összpontosít az innovációvezérelt gazdaság, a technológiailag fejlett üzleti szektor és a globális trendekre adott rugalmas válaszok révén. Három átfogó célja közé tartozik a közintézmények kutatásainak hasznosításának javítása, a hazai vállalkozások – különösen a kkv-k – innovációs teljesítményének növelése és az együttműködés erősítése a KFI ökoszisztémában. A stratégia három pillérre épül: a KFI intézményi kapacitásának bővítése és a képzett kutatók utánpótlásának biztosítása, a tudásáramlás elősegítése hatékony együttműködés és ágazati interoperabilitás révén, valamint a tudás alkalmazásának javítása az innováció előmozdításával.

Nemzeti intelligens szakosodási stratégia (S3) – 2021–2027 #

Magyarország kormánya által elfogadott, a 2021–2027 közötti időszakra szóló Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiája (S3) kulcsfontosságú szakpolitikai eszköz a nemzeti és az uniós innovációs célok összehangolásához. A stratégia hozzájárul az EU "Intelligensebb Európa" célkitűzéséhez, előmozdítva a regionális gazdasági fejlődést, az ipari átalakulást és a digitalizációt. Az S3 nyolc nemzeti gazdasági prioritást határoz meg, köztük az élvonalbeli technológiákat, az egészségügyet, a digitalizációt, az energiaügyeket, az agrárgazdaságot és a kreatív iparágakat. Ez a stratégia tükrözi az együttműködésen alapuló programtervezés felé történő elmozdulást, több kormányzati szerv hozzájárulásával, különösen azokénak, amelyek az infokommunikációs technológiákat, a vállalkozásfejlesztést és az innovációt felügyelik. Az S3 új uniós finanszírozási mechanizmusokat is alkalmaz, például az interregionális innovációs beruházási eszközt (I3) a nemzetközi együttműködés és az S3-alapú kezdeményezések támogatására. Azáltal, hogy a forrásokat ezekre a prioritásokra összpontosítja, Magyarország célja versenyképességének erősítése és az uniós célokhoz való igazodás.

Olaszország #

Bio-körzetek #

A biokörzetek a területi kormányzás révén előmozdítják az ökológiai gazdálkodást és a fenntarthatóságot. Egyesítik a gazdálkodókat, a helyi szervezeteket és a civil társadalmat olyan környezetbarát gyakorlatok mentén, mint a csökkentett vegyszerhasználat, a biológiai sokféleség megőrzése és a helyi piac fejlesztése. Emilia-Romagna egy 2023-as törvény alapján támogatja ezeket a körzeteket, amely előírja, hogy a mezőgazdasági földterületek legalább 20% -ának ökológiainak vagy arra átalakulónak kell lennie. A résztvevők között vannak gazdálkodók, egyesületek és helyi önkormányzatok. A legfontosabb előnyök közé tartozik a környezet helyreállítása, a gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi tőkeépítés a vidéki területeken. A "Romagna Distretto Bio Simbiotico" a régió első bio-kerülete.

Regionális vidékfejlesztési programozási kiegészítő dokumentum (CoPSR) #

Emilia-Romagna CoPSR dokumentum igazodik a KAP-hoz, és 913,2 millió eurót fordít a vidéki versenyképességre, a környezeti fenntarthatóságra és a marginalizált területekre. Támogatja az ökológiai gazdálkodást (188 millió euró), a kedvezőtlen helyzetű hegyvidéki területeket (70 millió euró) és az integrált gyártást (60 millió euró). A program prioritásai közé tartozik a rugalmas agrár-élelmiszeripari rendszerek előmozdítása, a vidéki közösségek jólétének fokozása és a fenntartható fejlődés minden régióban. A CoPSR támogatja a Leader programokat, a vidéki innovációkat és az olyan környezetvédelmi kezdeményezéseket, mint az erdőgazdálkodás és a fenntartható feldolgozási gyakorlatok. Ez a politika integrálja az uniós, nemzeti és regionális erőforrásokat az átfogó vidékfejlesztés érdekében.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó regionális stratégia #

Az Emilia-Romagna 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretrendszere a fenntarthatóságra összpontosít, és célja, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 45%-át alacsony ráfordítású gyakorlatokkal, 25%-át pedig ökológiai gazdálkodással fedje le. Támogatja a rövid ellátási láncokat, a digitalizációt és a környezetbarát gazdálkodási módszereket. Az intézkedések közé tartoznak a megújuló energiába történő beruházások, a méltányosabb árképzési modellek és a termelők jobb piaci integrációja. Az állatjólét, a biológiai biztonság és a fenntartható erőforrás-felhasználás szintén prioritást élvez. Ez a stratégia összhangban van a fenntartható fejlődési célok globális céljaival, támogatva a körforgásos és inkluzív agrár-élelmiszeripari rendszerre való átállást.

Foglalkoztatási és éghajlat-politikai paktum #

A "Patto per il Lavoro e per il Clima" Emilia-Romagna stratégiai megállapodása a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításáról, amely ötvözi a munkahelyteremtést a fenntarthatósággal. Előnyben részesíti a megújuló energiát, a környezetbarát infrastruktúrát és a körforgásos gazdaság modelljeit. A paktum a regionális agrár-élelmiszeripari rendszer átalakítására összpontosít az innováció, az energiahatékonyság és a fenntartható logisztikai gyakorlatok ösztönzése révén. Az állami és magánszektor érdekelt feleinek bevonásával közös utat teremt a gazdasági növekedéshez, miközben teljesíti a szigorú éghajlati és fenntarthatósági célokat.